2010. augusztus 26., csütörtök

Banánhajóval utazni jó

Szabadnap. Most néztem van egy olyan édesség, hogy
banánhajó, de nem azért írtam címnek banánhajót, hanem azért, mert ma ilyen  baneneboot-tal szeltem a habokat. A félreértések elkerülése végett a kép csak illusztráció, nem én vagyok rajta :-)
Kevinékkel ma délután próbáltuk ki ezt a banánhajózást, megkérdezték tegnap van-e kedvem csatlakozni, aztán persze, hogy volt :-) Hatan ültünk a banánon, én ültem leghátul és egy motorcsónak húzott minket, de két kézzel kapaszkodtam, egy kézzel ugye nem mertem, hátha beleesem a vízbe, és akkor ki laminálja a gyerekeket?! :-) Délelőtt amúgy jó sokáig aludtam, már nem is nagyon lett volna érdemes ebéd előtt vízbe menni, így megvártam az ebédet, aztán utána pihentem egy félórát és bementem a városba venni pár dolgot. Nem is vettem szinte semmi luxust, sampon, naptej, fogkrém, ilyeneket, mégis otthagytam jó pár dínárt. aztán vissza a hotelbe és megmártóztam egyet a medencében, aztán jött a banánhajó. nem sokáig tartott különben kb. tíz percig. Még a tengernél maradtunk kb másfél órát, meg a medencébe is belementünk kicsit. Vacsora, aztán most meg itt ülök. Jaj, tegnap este egy nagyon kedves és pihent írást olvastam. Címe Bigonya, szerzője Zágoni Atilla. Olvassátok el :-) Hüp!

2010. augusztus 25., szerda

Milyen jó, hogy nincsen fa a vízben

Újabb szerda. Ma három család is kirándult, az egyik egész napra ment, a másik két család csak félnaposra, ők kalózhajózni voltak, illetve állatparkba mentek. A délelőtt így eléggé gyerek nélkül telt el, csak egy kislány jött, aki előző napokban is volt már. Csináltunk tunéziai zászlót és oroszlánt, meg tevét is akartam, de azt inkább félbehagytam, nem nézett ki jól :-)
Délután már több gyerek volt, a félnapos kirándulók csatlakoztak a reggeli kislányhoz, mentünk minigolfozni, szóval jötta fontos család kislánya és az anyukája és két fiú. Máskor hat-hét gyerekkel is simán elbírtam minigolfon, de ma alig tudtunk játszani, nagyon rossz volt a két fiú, ide-oda szaladgáltak, elvették a golflabdát, a pályákon felborítgatták az akadályokat, felmásztak a fákra, az egyik, amire odaértem már majdnem le is esett. És egyszerűen nem fogták fel, hogy nem lehet ezt csinálni, mert bajuk lesz, akkor én vagyok a hibás. Szerencsére ott volt az egyik lány anyukája, de így is a két fiú három felé szaladt és mindig megértem őket visszahozni a lányokhoz. Aztán a negyedik pálya után feladtam, és mondtam, hogy végeztünk, irány a medencébe. Ott normálisan viselkedtek aztán, mondjuk a szülők is ott voltak, meg vízben elég nehéz fára mászni :-) Aztán medence után a lányok szüleivel még a tengerbe is belementünk kicsit, és megint későn zártam a műszakot :-) Vacsora végénél csatlakozott hozzám Kevin és Dominic, akik egész nap kirándultak és akikről a minap írtam, hogy mennyit tudnak enni:-) Ma is megevett Kevin egy mélytányér fagyit, amiben volt kb. öt-hat gombócra való. Aztán nem is sokat táncolt a minidiszkóban :-) Ja a minidiszkóban volt, hogy csak egyedül voltam animátor a gyerekek között, a lengyel lánynak és a német lányoknak szabadnapjuk volt ma, meg néha eltűntek a tunéziai animátorok is a körből. Holnap szabadnapom lesz, egy kicsit bemegyek a városba, aztán úszom és döglöm a Napona medencénél, meg a tengernél:-) Na hüp, mára ennyit! pá

2010. augusztus 24., kedd

Piratentag

Ma kalóznapot tartottama miniklubban, elég szép számmal jöttek gyerekek, alighanem rekordot döntöttem:-) Salomotáncon még csak ketten voltak, aztán négyen néztek mesét, de kalózkalapot aztán összesen hét gyerek csinált :-)
 Valaki mondja meg nekem, hogy miért csak magyarul kalóz a kalóz, és más nyelveken miért pirat, pirate, piratski , meg mittudomén, ennyire nem volt ötletük az őseiknek, hogy kitaláljanak egy szót a kalózra és inkább ellopta egy nyelvből az összes:-)
Én még mindig azt mondom magamról, hogy nem tudok rajzolni, de a gyerekek előszeretettel kérnek meg újabban, hogy rajzoljak nekik ezt-azt,  figurát, pl, ma halálfejet a kalózkalapra :-) Valamelyik gyerek a reggeliek közül délután is volt a kincskeresésen, meg volt kettő, aki reggel nem volt. A kincskeresés egyébként annyi volt, hogy a kirakó darabjait elrejtettem a miniklubban és a gyerekeknek meg kellett találni, aztán összerakni. Közben befutott a miniklubba az idegenvezetőnk is, ő is nekiállt kirakni egy kirakót, de még hét, 7, azaz hetes perc után sem tartott szinte sehol, onnan tudom ilyen pontosan, mert stopperrel mérte az időt :-D Lehet, hogy róla mintázták az alábbi viccet :

Két rendőr beszélget. Azt mondja az egyik:
- Tudod, milyen okos vagyok? Tavaly vettem a kisfiamnak egy kirakót, és egy év alatt kiraktam! Pedig az volt ráírva, hogy háromtól hat évig.

No, ez volt a vicc, ami eszembe jutott Karimról, az idegenvezetőről :-) Mondtam is az idegenvezetőnek, hogy jövőre gyermekanimátorként kellene dolgoznia. Aztán medencében is jó sokáig elvoltunk, jó félórát túlóráztam ma is, de szülők is voltak páran. Meg beszélgettem a fontos családdal, egész normálisak, de remélem nem kémnek küldték ide őket, mondjuk lassan szezon vége van, sok rosszat nem mondhatnának már rólam amúgy sem, de nem hiszem, hogy ezen járna az agyuk. Viszont délután hülye voltam, először a családnevén szólítottam a fiút, azt hittem az a keresztneve :-) Kevinnel együtt ebédeltem ma is, vacsoránál meg az öccse is velünk tartott. Hogy ezek mennyit tudnak enni, főleg fagyit! :-) Nem is nagyon táncolt a kisebbik a minidiszkóban aztán. 
Véget ért a móka mára,
zárul Magó fókatápja. Ennek nem sok értelme van, viszont rímel:-) Hüp!

2010. augusztus 23., hétfő

megint hétfő

Hétfő, megint új hét. Reggel jött Niki és Talvi a másik hotelből, de csak másfél órát voltak. Hoztak pár hasznos dolgot a miniklubba, meg tőlem is vittek el valamit. Jó volt őket látni, főleg Nikit, három hónapja nem láttam:-)
Jött egy csomó gyerek pólófestésre, de aztán csak egy maradt,a többiek kicsinek találták a pólókat. Viszont Kevin sokat segített ma, pl a pólófestésnél, meg rendet tenni, 11 éves osztrák gyerek különben,mondtam neki pár év múlva dolgozhatna animátorként :-) Délután bohócshow volt, ahhoz képest, hogy mennyi osztrák gyerek jöhetett volna, megint nem erőltették meg magukat, ellenben csigazabáló francia kisgyerekekből nem volt hiány :-)  A show után elkezdtem lufit hajtogatni, hát kicsit sokáig tartott, bele is izzadtam a ruhába rendesen.
Minidiszkóban megint megszívattak kedvenc csikóhal dalunkkal, aztán tudtára is adtam a DJ-nek, hogy még mindig nem szeretem ezt a viccet, a repeta gombot, főnöke kicsit meg is dorgálta:-) No, lassan bedobom a szunyát, jah főnökség is alkotott hazaúttal kapcsolatban, de erről majd máskor. Hüp!

2010. augusztus 21., szombat

k.u.k. század

Hát hüp! Ma sem volt túl sok gyerekem, viszont megérkezett a száz vendég nagy része ebéd körül, aztán még vacsorakor páran, a maradék meg tíz előtt, szóval holnap nagy infóosztás lesz az osztrákoknak. Annyi osztrák van, meg én egy szem magyar, hogy akár megalakíthatnánk egy k.u.k osztrák-magyar századot, öö és kinevezem magam századossá csakazértis:-)
Megnéztem az esti showt, az Oroszlánkirályt, királynak nem volt mindig király, de inkább jó volt, mint nem.
A lengyel csajba belezúgott pincérgyerek megint hülye volt, mindig nekem magyaráz, hogy így tetszik neki a lány, úgy tetszik, hát ne nekem mondja, hanem a csajnak. Meg az agyatlan gyerek még a she, helyett is azt mondja, hogy you. És vacsoránál megint ő volt a gyerekasztaloknál, aztán azt akarta mondani, hogy a lengyel lányról álmodik, meg bele van zúgva, és találkozni akar vele éjjel, erre folyton you-t mondott she helyett és enyhén hangos volt amikor végeztem a vacsorával és megindultam, és még mindig mondta és mondta, és olyan volt, mintha nekem vallana szerelmet, egyik vendég szerintem azért nézett furán :-)
 Ej már elég késő van, ideje aludni menni. hüp

2010. augusztus 19., csütörtök

hazaút

No végre megtudtam mikor mehetek haza. Azt mondta a főnök a telefonban, hogy sürgősen döntsek mikor mennék haza, mondom mennyire sürgősen, még ma? -Nem, most.
Szóval azt mondtam, hogy jó, akkor maradok szeptember végéig. A másik lehetőség sem augusztus vége lett volna szerintem, hanem szeptember közepe, akkor meg olyan mindegy már, két hét ide vagy oda.

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt.... 
Ejj, mikor hazamehetek Szeptember végén még messze van :-)

2010. augusztus 17., kedd

náthásan

No megint sikerült megfáznom kicsit és náthás vagyok. És továbbra is várok. Várom, hogy mondjanak már valamit mikor mehetünk haza, de egyelőre semmi. Tiszta Patópál úr a vezetőség. Ej, ráérünk arra még, azért annyira nem, nem közvetlenül a repülőgép indulása előtt kellene megtudnunk mikor mehetünk.

Az előbb meg nagynéni és nagymama vadászaton voltam. Leültem minidiszkó után netezni, aztán jött két osztrák fiú. Minidiszkó után nem találta meg a két gyerek a nagyit, és a nagynénit, aztán elmentem velük keresgélni, a strandbárnál voltak. És kb. háromszor mondta csak az egyik gyereknek a nagynéni, hogy ott lesznek a strandnál, de nem figyeltek. Nekem meg azt mondta a nagynéni, hogy adjak több teret a harmadik gyereknek, a kislánynak. Eleve csak délután voltam velük, mert délelőtt kalózhajón voltak, akkor a kislány festett egy Salomo pólót, aztán a medencében voltunk. Ott meg túlságosan nem adhatok neki nagy teret szerintem, ugye nem ér le a lába, aztán, ha elfárad a medence közepén akkor mi van. Pontosítok, mindenhol leérne a lába, ellenben a feje nem látszana akkor ki a vízből:-) Szóval úgy gondoltam, hogy kísérgetem azért a biztonság kedvéért a medencében, de akkor legközelebb megvárom amíg szól a kislány, hogy Hahó, süllyedek, segítség!!!  Bár inkább a kisebb fiú úszik furán. Ja meg a kacsatáncot jártam együtt a minidiszkóban a kislánnyal, utána mondjuk el is ment a tesója mellé, hát máskor nem táncolunk akkor együtt kacsatáncot:-)
No a csigazabáló francia lányok ideültek mellém a lobbyban, mindjárt megkérdezik, hogy wifi?, én meg felvilágosítom őket, hogy öt dínárért vehetnek a recepción kártyát. No lám, ilyen ötösöm legyen, hát nem megkérdezték. Na lassan megyek aludni. jóccakát, Hüp!

2010. augusztus 13., péntek

Mustárdal

Vajon mi lenne, ha leöntenéd mustárral a fejem
Vajon nevetnék, vagy üvöltenék, jaj fáj, csípi a szemem!
S vajon mi lenne, ha én is ezt tenném veled kecsöppel
Lenyalnád-e orrodról, vagy megvárnád míg a földre csöppen.

2010. augusztus 9., hétfő

Andreas vs. Allah legkisebb csemetéje

Allah legkisebb csemetéje benézett vala a miniklubba és így szólt vala: -Andreas, holnap, azaz augusztus 10-11-én kezdődik a ramadán, a muzulmánok böjtje, ne egyél-igyál napnyugtáig egy hónapon át!
 -Nem érdeköllll!-mondottam vala
-Hogyan kérem kedves Andreas?- kérdezte vala Allah legkisebb csemetéje.
Ekkor megismételtem vala: - Nem érdeköll!
-Andreas, ez nem kérés, ez parancs! Tán rossz a hallásod, vagy csak nem tiszteled a vallásod?- gurula dühbe Allah legkisebb csemetéje.
- A hallásom kitűnő, a vallásom is jó: römisch-katolisch- válaszoltam vala
-Hö?! -hökkent meg vala Allah legkisebb gyermeke
- Römisch-katholisch, vagy, ha németül nem érted meg, megismételem magyarul: római katolikus- szólottam vala.
-Vagy úgy, hát ez németül volt. Én csak arabul tudok sajnos- szomorodott el vala Allah legkisebb csemetéje

-Valóban, csak arabul beszélsz? Akkor mondd meg nékem Allah legkisebb csemetéje, hát milyen nyelven beszélsz most éppen?- kérdeztem vala Allah legkisebb csemetéjétől.
-Ööö arabul?!- kérdezett vissza félénken Allah legkisebb csemetéje.
-Szerintem magyarul beszélsz, mert tudomásom szerint én, azaz András gyermekanimátorbácsi nem tudok arabul, és egyébként ez a bejegyzés is magyarul íródik, aminek kedves Allah legkisebb csemetéje te is szereplője vagy, tehát valószínűbb, hogy te beszélsz magyarul és nem én arabul.- mondottam vala kicsit filozofikusan.
-Hö?! -hökkent meg vala ismét Allah legkisebb csemetéje, de ez kissé nagyobb hökkenés volt az előzőnél, határozottan nagyobb hökkenés.
-Egy másik lehetőség, hogy egy bábelhal, tudod egy kicsi sárga, pióca alakú, a világegyetem talán legfurcsább élőlénye van a fülemben, vagy a te füledben és ennek köszönhetően értjük meg egymást. -mondottam vala Allah legkisebb csemetéjének, aki zavartan bólogatott, de közben halvány lila fingja sem volt arról, hogy mi is az a bábelhal, mert nem olvasta a Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvet.
- Hát ez a beszélgetés és blogbejegyzés kezd kissé kacifántos lenni, nem gondolod kedves Andreas?- szólott vala ismételten Allah legkisebb gyermeke.
- De.-válaszoltam vala.
-Hát akkor fogjuk rövidre!- javasolta vala Allah legkisebb gyermeke
- No kedves Allah legkisebb gyermeke, mondd meg szépen apukádnak, hogy vallásom marad a régi, azaz római katolikus, ha a römischckatholisch dolgot még mindig nem érted, akkor vegyük a nagyobb fogalmat, keresztény. Mivel egy arab országban vagyok, talán néha-néha tartok én is ramadánt és böjtölök, no nem napnyugtáig, hanem a reggelit kihagyom, és inkább tovább alszom, ellenben ebédet már eszem, ha tetszik, ha nem. -magyaráztam vala magyarul Allah legkisebb csemetéjének.
-Hát jó kedves Andreas, akkor szólok apukámnak, hogy mégse küldjön ellened dzsihádot.- mosolyodott el vala Allah legkisebb csemetéje.
-Ok, akkor megegyeztünk. Viszont ne feledd Allah legkisebb csemetéje, ha kedved támad játszani, szeretettel várlak a miniklubomban. De előbb tanuld meg a nevem, András, és nem Andreas és ezt üzenem a többi animátornak is és a hotel egyéb dolgozóinak! Továbbá javaslom, tanulmányozd át a miniklub nyitvatartási idejét, és ne gyere túl későn, de ne is gyere túl KORÁN!!!- zártam le vala a beszélgetést és a blogbejegyzést.